Szentesi József 

Szentesi József a filoxéravész előtti régi magyar fajták újra felfedezője, a beavatkozásoktól mentes borkészítés szószólója, a Borászok Borásza díj kitüntetettje. Tősgyökeres budaörsi svábként felmenői emberemlékezet óta szőlőt termesztettek és bort készítettek. A hetvenes-nyolcvanas évek katasztrofális borkultúrája eltávolította a családi hagyománytól, de végül 1998-ban elhatározta, hogy visszatér a gyökerekhez. Évente csak egy hordó bort tervezett készíteni, amelyet nyáron a diófa alatt, télen a kandalló mellett barátaival elszürcsölgethet. A hobbiból szenvedély lett, a kicsiből egyre több és nagyobb. A hajdan közel 500 hektár szőlőterülettel bíró Budaörsöt felfalta az urbanizáció, így Szentesi József a Velencei-tó mellett, Nadapon, Pázmándon és Sukorón vásárolt területeket. A birtok ma 14 hektáron, közel 30 szőlőfajtával gazdálkodik. A területek egy részén a 19. század szőlészeti és borászati munkái alapján válogatott régi magyar fajták kaptak helyet, ennek köszönhetően az évszázadnál is hosszabb ideje elfelejtett borok újra beszélni kezdtek: csókaszőlő, tihanyi kék, kék bajor, laska, hajnos kék és mások.